grétikétek nem vala ma suliban. ugyan, miért? =) hát... a válasz kissé bonyolultabb, mint hinnénk. :P
első lépésben banzájoltunk. szuper vala. ^^ nagyon jófej emberekkel ismerkedtem meg egy délutáni gyermeknapolós cuccos keretében. bele sem gondoltam, hogy nékem ez az utolsó. :)))
majdan, hogy ne legyen oly egyszerű, este szalonnasütés nővérkéméknél, s folyt tova a dumaparti. :] édesapa beállított a vége felé, és ő ugyan le se' *potty* a fejemet, de jöjjek már el petuéktól, mert az néki így jó. -_-' ehh. inkább hallgatok, s nem mondom, mit gondolok. úgyis mindenki tudja. :P
itthon egyre inkább fájt a pocakom, bár már előző nap kezdődött, nem éreztem oly rosszul magam, hogy bármilyen teendőt igényelt volna a dolog. éjjel mégis görcsöltem, fájtam, de olyannyira, hogy alig bírtam felállni az ágyikóból. másnap reggel sem éreztem magam túlzottan jól, s amikor megkíséreltem feltápászkodni, azt éreztem, nem nagyon akar menni. hát, akkor szépen bémegyünk a kótházba... oksi.
az ügyeletről azonnal felküldtek a gyermekosztályra, hogy vakbélganyús vagyok, és majd ott kinyögik az okosságot, mitől leszek jobban. no, perszeeee.
a gyermekosztály zsenialitása odáig terjed, hogy "sebészet".
a sebész doktor úrnak megtetszettem. :P de olyannira, hogy puszta szeretetből majdhogynem kivette a vakbélésemet, melynek - hozzáteszem... sztem nem sok problémája vala. ^^
néhány elszenvedett infúzionista, ágybéli unatkozásom során rengeteg hülyeség merengett fel fejemben. anyu elhúzta a függünyt, s láttam szivárványt. =) <3
az jutott eszembe, mikor áron vala vakbélgyanúskodós, s ott ültünk véle az ügyeleten éjjel. annyira megkönnyebbültem, hogy nincs semmi komoly problémája, hogy elsírtam magam... s ő mindezt tudomásul sem vette. hisztis kölök. xD
áhh, csak... mindez elég vala ahhoz, hogy bőgjek egy sort. utána jobban lettem.
iszonyat sok leletem van, de mind negatív. minden szakorvos kizárta az ő területét, szóval, a "punciológus" ehh.. >) nőgyógy szerint nem olyan eredetű, a sebész szerint nem vakbélés, az ultrhang semmilyen eltérést nem mutat, a leboreredmény negatív. de ha nincs is gyulladás a szervezetemben, akkor mitől lázongok? :o
mert a fájdalom még lehetne is pszichés eredetű... de a láz...? *___*
áhh, ez az ő bajuk má'.
ma reggel pedig, a vizit után, melyen kiderült, hogy nem késelnek meg, visszaaludtam, anyu pedig hazarohant tiszta törölközőért, mert az enyémet eláztattuk a jéggel, melyet a pocakomra kellett pakolni. xD
mikor békésen csicsikálok, béront egy nőci, aki nagy hévvel kérdezgeti a nevem. ha már ilyen gyönyörűen kérdezte, elmondtm néki. visszakérdez; "cservenák?" mire én: "cserven!" hogy "cservenka?" újfent; nem! majdan meg akarjt magyarázni, hogy cservenák vagyok. hiába mondtam, hogy "még mindig nem az a nevem.." azt hiszitek, meg tudtam győzni? xD inkább reáhagytam. hozott nékem kaját, amire megint felébredtem. de milyen kaja vala az? kérlek... egy bögre ízesítetlen xar tea, meg egy tányérnyi háztartási keksz. :S ehh... hiszen előző nap csak intravénásan kajáltam. én éhes vagyok!
...inkább megint megkíséreltem az alucikálást.
bejön a nővérke, aki előző nap, mikor tiszta xarul vótam, meg akarta magyarázni, hogy gyönyörű ez a kórházi szoba. xD
igen, az... :D
szal, betódul, és azt mondja, hallotta, hogy szépen rajzolok. xD monám, hogy ez hükyeség, nem tudom, kitől hallotta. >) amint kinyitom a szemem, azt látom, hogy a rajzmappát lapozgatja, amiben szörnyű firkák vannak. xD kinyögtem valami "nee, azt inkább nee"-féle mondatot, de már aludtam is. nem fogom az energiáimat erre pazarolni. xD
majdan zárójelentés, meg a kezmben lévő branül erőszakos eltávoítása, és *szabad madár* :D
hát, nem szuper az élet? xD
ciao népek. ^^
mivel ezidáig kom-mentesen állunk, xD effektíve; nem bírtam béállítani, hogy lehetősége nyíljék a kommentelésre, úgy döntöttem, ide, az új blogba valami egészen mást fogok írni. verseket. ^^ eddig is találkozhattatok már verses izébigyónikkal, ám most talán kissé visszataláltam az igazi stílusomhoz. akik pedig a hétköznapjaim iránt érdeklődnek, látogassák tova a régi blogomat. ímezet. >klikkolj<
aztán meg... lessétek ám a verseket. nem igérem, hogy termékeny költő leszek. *lenni fűzfapoétális csajszi* ×D
szal... majd meglássuk. ^^
addig; puszi néktek, drágáim. :*